Hunyadi: mítosz és valóság

Hunyadi János élete a magyar és az európai történelem meghatározó részének tekinthető. Udvari intrikák, kalandok és cselszövések jellemzik ezt a korszakot, amikor Magyarországnak egy új hősre van szüksége. Hunyadi bátor fellépése az 1456-os nándorfehérvári csata során hosszú időre biztosította a Magyar Királyság stabilitását, amelynek világába most a Hunyadi című filmsorozat enged bepillantást nyerni. A történet megjelenítésének fogadtatása pro és kontra véleményektől hangos, mi ehelyett most inkább az egykori kormányzó és hadvezér valós történelmi környezetét kerestük fel, ahol emléke ténylegesen fellelhető.

A Hunyadi-címer Vajdahunyadon, Fotó: Mayer Jácint

Hunyadi és Vajdahunyad

A híres erdélyi vár, melyet Mikszáth Kálmán a “várak királyának” nevez, korai története szorosan összefonódik a Hunyadi-dinasztia felemelkedésével. A Hunyad nevű birtokot Luxemburgi Zsigmond adományozta Vajk kenéz részére, ami ekkor egy sáncvárnak számított. A birtokközpontként szolgáló építményt Vajk fia, Hunyadi János fejlesztette a ma is látható várrá, kormányzósága alatt pedig felesége, Szilágyi Erzsébet irányította.

Vajdahunyad, Fotó: Mayer Jácint

A vár, noha számottevő erődítéssel rendelkezik, elhelyezkedése okán mégsem számít komoly katonai objektumnak, inkább egy magas szintű rezidenciának. Komolyabb harci cselekmények ennek megfelelően nem is érték, a tüzérség megjelenésének korától pedig a felette húzódó magaslatok miatt nem is lehetett volna védeni.

Vajdahunyad mai jelentősége épségében, mutatósságában rejlik. Hatalmas kastély kecses tornyokkal, látványos, pilléreken átívelő híddal, árkádokkal, ép belső terekkel, faragott boltozatokkal.

Az Országház-terem Vajdahunyadon, Fotó: Mayer Jácint

A legnagyobb győzelem: Nándorfehérvár

Az alsó-, felső- és vízivárossal rendelkező városnak komoly katonai jellege volt, eleste esetén pedig egészen Budáig volt szabad az út, hiszen addig nem találunk hozzá mérhető erősséget. Ma is ebből az irányból lehet Magyarországot legakadálymentesebben megközelíteni.

Kevesek előtt ismeret az 1440. évi ostrom, pedig annak jelentősége összemérhető a 16 évvel későbbi harcokkal. Ez volt az első Magyarország ellen indított koncentrált török támadások egyike, amely 7 hónapos küzdelem után a védők győzelmét hozta.

A Zindan-kapu, Fotó: Mayer Jácint

Az 1456-os események évszáma ma akkora becsben tartott, hogy Magyarországon jó eséllyel a legtöbb ember ismeri. 1456. július 22-én győzedelmeskedtek Szilágyi Mihály és Hunyadi János várvédő vitézei Kapisztrán János keresztes seregei támogatásával a Nándorfehérvárt ostromló II. Mehmed szultán hadai felett.

Az ütközet nagyjából három periódusra bontható: Szilágyi sikeres várvédelmére, Hunyadi vízi úton történő utánpótlás-biztosítására, valamint a védők és a keresztesek eredményes támadására. A csatamezőn aratott győzelmet követően az oszmánok elmenekültek a Duna-parti vár alól, ezzel Magyarország és Európa hosszú évtizedekre elhárította a török terjeszkedés veszélyét. Ma Szerbia fővárosa.

A Dizdar-torony, Fotó: Mayer Jácint

Hunyadi nyughelye: Gyulafehérvár

A gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség széktemploma.  Az eredeti templom a tatárjáráskor pusztult el, amikor az ide menekült lakosságra rágyújtották, boltozatai beszakadtak és a hajók találkozásánál épített központi torony leomlott. A templom mai képére az ekkor indult újjáépítések során kezdett hasonlítani.

A Szent Mihály-székesegyház, Fotó: Mayer Jácint

Többször éri háborús kár. Az 1439-ben bekövetkezett török betörés alkalmával keletkezett károk elhárításához az esztergomi érsek mellett Hunyadi János is hozzájárult, akinek a nevéhez a szentély gótikus stílusú meghosszabbítása fűződik.

A templom monumentális jellegét jól mutatják méretei, hossza 83 m, szélessége 38 m, magassága 19 m. Alaprajza egyébként a középkori román stílusú bazilikák jegyeit mutatja.

A Hunyadiak sírhelyei a székesegyházban

A gyulafehérvári székesegyház északi mellékhajójában három Hunyadi síremléke áll: ifjabb Hunyadi Jánosé (+1440), Hunyadi János öccséé, Hunyadi János kormányzóé (+1456) és Hunyadi Lászlóé (+1457). Itt található Izabella királyné, János Zsigmond és Fráter György síremléke is.

Rabságának helyszíne: Szendrő

A Duna jobb partján található, a jelenlegi Szerbiában. Háromszög alaprajzú erődítmény, egykor 21 tornya volt. A vár megépülését követően Szerbia fővárosa volt 1430-tól 1439-ig, amikor a törökök két hónap ostrom után elfoglalták.

Szendrő 15. századi falai, Fotó: Mayer Jácint

Hunyadi 1441-ben Szendrő mellett aratott győzelmet Isza bég oszmán serege felett. 1448-ban pedig a vesztes rigómezei csata után Brankovics György szerb despota itt tartotta fogva a kormányzót, de mivel a magyar sereg ostrom alá vette a várat, szabadon engedte. Később, 1454-ben Hunyadi János még egyszer felmenti a várat egy újabb török ostrom alól. Egészen a 20. század hajnaláig képes volt megőrizni szinte eredeti formáját, felépítését.

Szendrő, a 15. századi szerb főváros, Fotó: Mayer Jácint

Ahol elhunyt: Zimony

Zimony ma Belgrád városrésze, egykor azonban önálló település volt, mely a trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott. A 12. században a magyar-bizánci határ legfontosabb városa volt, majd a 14. században, a törökök balkáni terjeszkedésének megindulásakor stratégiai jelentősége ismét megnőtt. Az itt álló vár, melynek romjai részben ma is láthatóak, a Hunyadiak birtokában volt, itt halt meg Hunyadi János 1456-ban a nándorfehérvári diadal után.

A millenniumi emlékmű a zimonyi várban, Fotó: Mayer Jácint

1896-ban, a millenniumi ünnepségek keretében az akkori Magyarország területén hét országos millenniumi emlékművet emeltek a magyar állam szempontjából kiemelten fontos történelmi helyeken. E hét hely egyike volt Zimony Gárdos nevű városrésze, ahol a Hunyadiak egykori középkori várának megmaradt falai közt felépítették a díszes „zimonyi ezredévi emléket”, a 37 méter magas, három csúcsban végződő tornyot.

Déva, a birtok

A vár történetéről érdekes módon nem a történelemkönyvek tesznek említést először, hanem az általános iskolai magyar órán találkozhatunk vele. A Kőmíves Kelemen és társai tettét elmesélő népballadát minden diák ismeri, mely nem épp vidám: a Déva várát építő mestereknek ugyanis Kelemen asszonyát kellett feláldozniuk ahhoz, hogy a várat sújtó, a nappal felépített falrészeket éjszaka ledöntő átok megszűnjön.

A dévai vár látképe, Fotó: Mayer Jácint

I.Ulászló király (1440–1444) Déva várát Hunyadi Jánosnak adományozta, amely Corvin János haláláig (1504) a Hunyadiak birtokában is maradt.